élmény, a mozgás szabadsága

MEDENCE GYÁRTÁS | TELEPITÉS ORSZÁGOSAN



A FINA nemzetközi vízilabda szabályok az MVLSZ döntése szerint a mindenkori hazai kiegészítésekkel érvényesek a magyarországi vízilabda eseményeken. A szövetség azonban a legmesszebbmenõkig alkalmazkodik a nemzetközi szabályokhoz, azoktól való eltérések minimálisak, inkább technikai jellegûek. A szabálykönyvben mindenütt [MVLSZ: zárójelben és dõlt betûkkel]szerepelnek az eltérések.  
A nemzetközi elõírásokhoz képest további eltéréseket tartalmazhat az MVLSZ mindenkori Versenyszabályzata és az egyes bajnokságok versenykiírásai is.  

 

Az MVLSZ honlapján a mindenkori – késõbbi -  változtatások azonnal átvezetésre kerülnek, hivatalos, érvényes szabálynak csak az tekinthetõ: (http://www.waterpolo.hu/1/?n=5&tartalom_id=2397&area=28)                   

 

TARTALOM

 

WP  1 Játéktér és segédeszközök
WP  2 Kapuk             
WP  3 A labda
WP  4 Sapkák
WP  5 Csapatok és cserék
WP  6 Versenybíróság (Hivatalos személyek)
WP  7 Játékvezetõk
WP  8 Gólbírók
WP  9 Idõmérõk
WP 10            Titkárok
WP 11            A mérkõzés idõtartama
WP 12            Idõkérések (Timeout)
WP 13            A játék kezdete
WP 14            Góllövés módjai
WP 15            Újrakezdés gól után
WP 16            Kapuskidobások
WP 17            Sarokdobások
WP 18            Semleges dobások
WP 19            Szabaddobások
WP 20            Egyszerû hibák
WP 21            Kiállítási hibák
WP 22            Büntetõ hibák
WP 23            Büntetõdobások
WP 24            Személyi hibák 
WP 25            Baleset, sérülés és rosszullét

 

"A" melléklet
Instrukciók két játékvezetõ mûködéséhez

 

"B" melléklet
Hivatalos személyek által használandó jelzések

 

 

 

 

 

WP 1                  JÁTÉKTÉR ÉS SEGÉDESZKÖZÖK

 

WP 1.1           A rendezõ szerv felelõs a játéktér pontos méreteiért és jelzéseiért, és biztosítania kell, valamennyi elõirt eszközt és berendezést.

 

WP 1.2           A két játékvezetõ által vezetett mérkõzés játékterének alaprajzát és jelzéseit az alábbi ábra szerint kell kialakítani.

 

     

 

WP 1.3           Az egy játékvezetõ által vezetett mérkõzés esetén a játékvezetõ a versenybíróság asztalának oldalán vezeti a mérkõzést, a gólbírók a szemközti oldalon foglalnak helyet.

 

WP 1.4           A gólvonalak közötti távolság férfi mérkõzéseken nem lehet 20 méternél kisebb és 30 méternél nagyobb. A gólvonalak közötti távolság nõi mérkõzéseken nem lehet 20 méternél kisebb és 25 méternél nagyobb. A játéktér szélessége nem lehet 10 méternél kisebb és 20 méternél nagyobb. A játéktér határvonala a játéktér mindkét végén a gólvonal mögött 0,30 méter távolságban van.

 

WP 1.5           FINA események alkalmával a játéktér méretei, a víz mélysége és hõmérséklete és a megvilágítás erõssége meg kell egyezzen az FR 7.2, FR 7.3, FR 7.4 és FR 8.3-ban foglaltakkal.

 

WP 1.6           A játéktér mindkét oldalán megkülönböztetõ jelzéseket kell elhelyezni, a következõk jelölésére:

 

(a) fehér jelek - gólvonalakon és a felezõvonalon;

 

(b) piros jelek - 2 méterre a gólvonalaktól;

 

(c) sárga jelek - 5 méterre a gólvonalaktól;

 

A játéktér oldalait a gólvonaltól a 2 méteres vonalig piros, 2 méteres vonaltól az 5 méteres vonalig sárga és az 5 méteres vonaltól a felezõvonalig zöld jelzéssel kell ellátni.

 

WP 1.7           A visszatérési terület jelzésére a versenybíróság asztalával szemközti oldalon a játéktér mindkét végén, a játéktér sarkától 2 méter távolságban egy piros jelet kell elhelyezni.

 

WP 1.8           A játéktér teljes hosszában, az egyik végétõl a másik végéig, elegendõ teret kell biztosítani a játékvezetõk szabad mozgásához. A gólvonalak mentén a gólbírók számára ugyancsak elegendõ teret kell biztosítani.

 

WP 1.9           A titkár részére külön, fehér, kék, piros és sárga zászlókat kell biztosítani, amelyek mérete 35 cm x 20 cm kell legyen.

 

WP 2                  KAPUK

 

WP 2.1           Mindkét gólvonal mentén, a gólvonalak mögötti játéktér határvonalak elõtt nem kevesebb, mint 0,30 méter távolságban, a játéktér két oldalától egyenlõ távolságban, tehát középen, két oldalsó kapufából és ezeket mereven összekötõ keresztlécbõl álló, a játéktér felé nézõ kaput kell elhelyezni, ahol a kapufák és a keresztlécek 0,075 méter oldalhosszúságú négyzet keresztmetszetû fehérre festett rúdidomból készülnek.

 

WP 2.2           Az oldalsó kapufák befelé nézõ felületei közötti távolság 3 méter. Ha vízmélység 1,50 méter vagy ennél nagyobb, a keresztléc lefelé nézõ felületének a vízfelszíntõl mért távolsága 0,90 méter. Ha a vízmélység kisebb, mint 1,50 méter, a keresztléc lefelé nézõ felületének a medence fenekétõl mért távolsága 2,40 méter.

 

WP 2.3           A kapufákra és a keresztlécre hajlékony hálót kell szerelni, úgy, hogy az a kapu teljes felületét átfogja, és a kapuban a gólvonal mögött legalább 0,30 méter távolságban szabad tér maradjon.

 

 

 

WP 3                  LABDA

 

WP 3.1           A labda legyen gömbölyû, rendelkezzen belsõ levegõkamrával és önzáró szeleppel. Legyen vízhatlan, és ne legyen zsírral vagy hasonló anyaggal bekenve.

 

WP 3.2           A labda tömege nem lehet kevesebb, mint 400 gramm és nem lehet több mint 450 gramm.

 

WP 3.3           A férfi mérkõzéseken használt labda kerülete ne legyen 0,68 méternél kisebb és 0,71 méternél nagyobb, belsõ nyomása 90-97 kPa (13-14 psi) között kell legyen

 

WP 3.4           A nõi mérkõzéseken használt labda kerülete ne legyen 0,65 méternél kisebb és 0,67 méternél nagyobb, belsõ nyomása 83-90 kPa (12-13 psi) között kell legyen.

 

WP 4                  SAPKÁK

 

WP 4.1           A sapkák egymástól elütõ színûek kell legyenek, de nem lehetnek egyszínû pirosak, azokat a játékvezetõk kell jóváhagyják, továbbá a színek a labda színétõl is elütõnek kell legyenek. A játékvezetõk felkérhetik a csapatokat fehér vagy kék sapka viselésére. A kapusok piros sapkát kell viseljenek. A sapkát a játékos álla alatt kell megkötni. Ha a játékos mérkõzés közben elveszti a sapkáját, azt a játék, következõ - erre alkalmas - megállításakor pótolni kell. A sapkát a mérkõzés teljes idõtartama alatt viselni kell.

 

WP 4.2           A sapkákat hajlékony fülvédõvel kell ellátni, amely a csapat sapkájával azonos színû kell legyen kivéve, hogy a kapus piros fülvédõt viselhet.

 

WP 4.3           A sapkákat mindkét oldalon10 cm magasságú számozással kell ellátni. A kapus kell viselje az 1-es számú sapkát, a többi sapka 2-tõl 13-ig [MVLSZ: 14-ig] számozandó. A cserekapusnak piros 13-as [MVLSZ: 14-es] sapkát kell felvennie. A játékosnak nem megengedett a sapka számának megváltoztatása a mérkõzés ideje alatt kivéve, a játékvezetõ engedélyével és a titkár tájékoztatásával.

 

WP 4.4           Nemzetközi mérkõzéseken a sapkák elülsõ részén kell feltüntetni a három betûs országkódot, és fel lehet tüntetni a nemzeti zászlót. Az ország kód magassága 4 cm kell legyen.

 

WP 5                  CSAPATOK ÉS CSERÉK

 

WP 5.1           Minden csapat hét játékosból kell álljon, egyiküknek kapusnak kell lenni, akinek a kapus sapkáját kell viselnie, és nem több, mint hat[MVLSZ: hét] tartalék, akik cserejátékosként használhatók.  Annak a csapatnak, amelyik kevesebb, mint hét játékossal játszik nem kell, hogy kapusa legyen.

 

WP 5.2           Azok a játékosok, akik éppen nincsenek játékban, az edzõkkel és a csapatvezetõkkel együtt, a vezetõ edzõ kivételével, a csapat cserepadján kell üljenek, és onnan a mérkõzés megkezdésétõl nem mozdulhatnak el, kivéve a játékrészek közötti szüneteket vagy idõkérés alatt. A támadó csapat vezetõedzõjének megengedett a saját 5 méteres vonaláig [MVLSZ utánpótlás: felezõvonaláig] mozognia. A csapatok csak félidõben és a hosszabbítás második játékrésze elõtt kell térfelet cseréljenek. Mindkét cserepadot a versenybíróság asztalával szemközti oldalon kell elhelyezni.

 

WP 5.3           A csapatkapitányok csapatuk játékban lévõ tagjai kell legyenek, akik felelõsek csapatuk megfelelõ viselkedéséért és fegyelméért.

 

WP 5.4           A játékosoknak nem átlátszó fürdõruhát vagy fürdõruhát és külön alsórészt kell viselniük és a mérkõzésen való részvétel elõtt minden olyan tárgyat el kell távolítaniuk, amely esetleg sérülést okozhat.

 

WP 5.5           A játékosok teste nem lehet zsírral, olajjal vagy bármilyen más hasonló anyaggal bekenve. Ha egy játékvezetõ a mérkõzés megkezdése elõtt észleli, hogy valaki ilyen anyagot használt, el kell rendelnie annak azonnali eltávolítását. A mérkõzés megkezdését az ilyen anyag eltávolítása nem késleltetheti. Ha az ilyen szabálytalanságot a játékvezetõ a mérkõzés kezdete után észleli, az elkövetõ játékost a mérkõzés hátralévõ részére végleg cserével ki kell állítani, és helyette azonnal cserejátékos jöhet be a saját gólvonalához legközelebbi visszatérési helyrõl.

 

WP 5.6           Bármikor a mérkõzés folyamán, egy játékos lecserélhetõ a játéktér saját gólvonalához legközelebbi visszatérési területnél történõ elhagyásával. A cserejátékos akkor léphet a játéktérre a visszatérési területrõl, amikor a játékos láthatóan felemelkedet a vízszínére a visszatérési területen belül. Abban az esetben, amikor a kapus kerül lecserélésre ezen szabálypont alapján, a cserejátékos kapus sapkát kell viseljen. Nem lehet ezen szabálypont szerint cserélni azon idõ alatt, amely a játékvezetõi büntetõdobás megítélése és annak elvégzése között történik, kivéve, ha ekkor idõkérésre is sor kerül.

 

WP 5.7           Egy cserejátékos bárhonnan beléphet a játéktérre:

 

(a)       játékrészek közötti szünetekben, beleértve a hosszabbítás bármelyik részét; 
(b)       gól után; 
(c)       idõkérés (timeout) alatt; 
(d)       vérzõ vagy sérült játékos lecserélésére.

 

WP 5.8           A cserejátékos készen kell álljon egy játékos késlekedés nélküli lecserélésére. Ha erre nincs kész, úgy a mérkõzést a cserejátékos nélkül kell folytatni és a cserejátékos bármikor a saját gólvonalához közelebb esõ visszatérési területrõl a pályára léphet.

 

WP 5.9           Egy kapus, akit lecseréltek, ha késõbb visszatér a játékba, bármely poszton játszhat. [MVLSZ: azon férfi OB I-es mérkõzéseken, melyeken 14 játékos kerül beírásra, a játékos csak kapusként szerepelhet. Ezen elõírás megsértõje jogosulatlan játékosnak minõsül, ekként szankcionálandó]

 

WP 5.10         Ha egy kapus bármilyen egészségügyi ok miatt nem folytatja a játékot, a játékvezetõnek azonnali cserét kell engedélyeznie, azzal a megkötéssel, hogy a játékosok egyikének a kapus sapkáját kell felvennie.

 

WP 6                  VERSENYBÍRÓSÁG (HIVATALOS SZEMÉLYEK)

 

WP 6.1           FINA események alkalmával a versenybíróság két játékvezetõbõl, két gólbíróból, idõmérõkbõl és titkárokból áll, akik az alábbiakban ismertetett jogokkal és kötelezettségekkel vannak felruházva. Hacsak lehetséges, ugyanilyen versenybíróság alkalmazása javasolt más rendezvényeken is, azzal a fenntartással, hogy amennyiben a mérkõzést két játékvezetõ vezeti és nincsenek gólbírók, a játékvezetõkre hárulnak a gólbírók WP 8.2 által szabályozott jogai és kötelezettségei is (kivéve a speciális jelzéseket).

 

[Megjegyzés: A mérkõzéseket jelentõségüktõl függõen négy-nyolc fõs [MVLSZ: három-nyolc] versenybíróság felügyelheti, az alábbiak szerint:

 

(a)       Játékvezetõk és gólbírók;

 

Két játékvezetõ és két gólbíró; vagy két játékvezetõ gólbíró nélkül; vagy egy játékvezetõ és két gólbíró [MVLSZ: egy játékvezetõ, gólbíró nélkül]

 

(b)       Idõmérõk és titkárok.

 

Egy idõmérõ és egy titkár: Az idõmérõ a WP 20.16 szerint méri a csapatok folyamatos labdabirtoklásának idõtartamait. A titkár [MVLSZ: idõmérõ]méri a tényleges játékidõt, az idõkéréseket (timeout) és a játékrészek közötti szüneteket, valamint mérnie kell azon játékosok vonatkozó kiállítási idejét is, akiket a szabályoknak megfelelõen kiküldtek a játéktérrõl. Az õ [MVLSZ: a titkár] feladata továbbá a mérkõzés jegyzõkönyvének vezetése a WP 10.1 szerinti összes feladat ellátása.

 

Két idõmérõ és egy titkár: Az idõmérõ I. méri a tényleges játékidõt, az idõkéréseket (timeout) és a játékrészek közötti szüneteket. Az idõmérõ II. méri a csapatok folyamatos labdabirtoklásának idõtartamait a WP 20.16 szerint. A titkár vezeti a mérkõzés jegyzõkönyvét és ellátja a WP 10.1 szerinti összes feladatot.

 

Két idõmérõ és két titkár: Az idõmérõ I. méri a tényleges játékidõt, az idõkéréseket (timeout) és a játékrészek közötti szüneteket.  Az idõmérõ II. méri a csapatok folyamatos labdabirtoklásának idõtartamait a WP 20.16 szerint. A titkár I. vezeti a mérkõzés jegyzõkönyvét a WP 10.1(a) szerint. A titkár II. látja el a WP 10.1(b),(c) és (d) szerinti feladatokat a kiállított játékos szabálytalan visszatérését, a cserejátékos szabálytalan bejövetelét, a játékosok kiállításait és harmadik személyi hibákat illetõen.]

 

WP 7                  JÁTÉKVEZETÕK

 

WP 7.1           A játékvezetõk teljes körû felügyelet alatt kell tartsák a mérkõzést. A játékosok fölötti rendelkezési joguk érvényes a teljes idõtartam alatt, amíg a játékosok és játékvezetõk az uszoda területén tartózkodnak. A játékvezetõk adott tényekkel kapcsolatban hozott döntései véglegesek és szabályértelmezésük a mérkõzés idõtartama alatt kötelezõ érvényû. A játékvezetõknek a mérkõzés alatt bármilyen helyzettel kapcsolatos tényállást illetõen sem szabad vélelmezniük, hanem azokat úgy kell megítélniük, ahogy legjobb képességeik szerint észlelik, megfigyelik.

 

WP 7.2           A játékvezetõk sípjelet használnak a játék indítására, újraindítására, gólok, kapuskidobások, sarokdobások (függetlenül attól, hogy a gólbíró jelez vagy sem), semleges dobások és szabálytalanságok jelzésére. A játékvezetõ megváltoztathatja döntését, feltéve, ha azt a labda játékba kerülése elõtt teszi.

 

WP 7.3           A játékvezetõknek el kell tekinteniük a szabálytalanság megítélésétõl, ha véleményük szerint annak megítélése, a szabálytalanságot elkövetõ játékos csapatának jelentene elõnyt. A játékvezetõk nem ítélhetnek egyszerû szabálytalanságot, amikor még megvan a lehetõség a labda megjátszására.

 

[Megjegyzés: A játékvezetõknek ezt az elvet a legszélesebb értelmezésben kell alkalmazniuk. Így például nem kell szabálytalanságot jelezniük a labdát birtokló játékos javára abban az esetben, ha az ellenfél kapuja felé halad, mivel a szabálytalanság megítélése a szabálytalanságot elkövetõ csapat számára jelentene elõnyt.]

 

WP 7.4           A játékvezetõknek jogukban áll a vonatkozó szabály alapján bármelyik játékost kiküldeni a vízbõl, és lefújhatják a mérkõzést, ha a játékos a víz elhagyását megtagadja.

 

WP 7.5           A játékvezetõknek jogukban áll elrendelni bármely játékos, cserejátékos, nézõ vagy hivatalos személy eltávolítását az uszoda területérõl, ha az illetõ viselkedése akadályozza õket feladatuk megfelelõ és pártatlan végrehajtásában.

 

WP 7.6           A játékvezetõknek jogukban áll bármikor lefújni a mérkõzést, ha a játékosok vagy nézõk viselkedése vagy más körülmények megítélésük szerint lehetetlenné teszik a mérkõzés valós eredménnyel történõ befejezését. Ha a játékvezetõk kénytelenek a mérkõzést lefújni, intézkedésükrõl jelentést kell tenniük az illetékes szervnek.

 

WP 8                  GÓLBÍRÓK

 

WP 8.1           A gólbírók a versenybíróság asztalának oldalán helyezkednek el, mindkettõ a játéktér végén a gólvonallal egyvonalban.

 

WP 8.2           A gólbírók feladatai:

 

 (a)      Függõlegesen felemelt egyik karral jelezni, amikor a csapatok szabályosan helyezkednek el    a gólvonalukon, a játékrész kezdetén; 
(b)       Függõlegesen felemelt mindkét karral jelezni, ha a kezdés vagy újrakezdés szabálytalan; 
(c)       A támadás irányába mutatva jelezni a kapuskidobást; 
(d)       A támadás irányába mutatva jelezni a sarokdobást; 
(e)       Függõlegesen felemelt keresztbe tett karral jelezni a gólt; 
(f)        Függõlegesen felemelt mindkét karral jelezni egy kiállított játékos szabálytalan visszatérését, vagy egy cserejátékos szabálytalan bejövetelét.

 

WP 8.3                       A gólbírókat megfelelõ mennyiségû labdával kell ellátni, amikor az eredeti labda a játékteret elhagyja, azonnal egy új labdát kell dobjanak a kapusnak (kapuskidobáshoz), vagy a támadó csapat legközelebbi játékosának (sarokdobáshoz), vagy a játékvezetõ utasítására más helyre.

 

WP 9                  IDÕMÉRÕK

 

WP 9.1           Az idõmérõk feladatai:

 

(a)       A játékrészek tényleges játékidejének, az idõkérések (timeout) és a játékrészek közötti szünetek idejének mérése;

 

(b)       Az egyes csapatok folyamatos labdabirtoklásának idõtartamának mérése;

 

(c)       A kiállított játékosok kiállítási idejének mérése, továbbá a kiállított játékosok vagy a helyettük beálló cserejátékosok bejöveteli idõpontjának ellenõrzése;

 

(d)       A mérkõzés utolsó percének vagy bármely hosszabbítás második játékrészének utolsó perce kezdetének hallható közlése;

 

(e)       Síppal történõ jelzés az idõkérések 45. másodperce után és az idõkérések végén.

 

WP 9.2           Az idõmérõ sípjellel (vagy bármi más módon, ha az megkülönböztethetõ, akusztikailag hatásos és jól azonosítható) kell jelezze a játékrészek végét, a játékvezetõktõl függetlenül, és jelzése azonnali hatállyal érvényes kivéve:

 

(a)       azt az esetet, amikor a játékvezetõ az idõmérõ jelzésével egyidejûleg büntetõdobást ítél, amely esetben a büntetõdobást a szabályoknak megfelelõen végre kell hajtani;

 

(b)       azt az esetet, amikor a labda a levegõben van és áthalad a gólvonalon, és ez gólt eredményez, azt meg kell adni.

 

WP 10               TITKÁROK

 

WP 10.1         A titkárok feladatai:

 

(a)       A mérkõzés jegyzõkönyvének vezetése, amely tartalmazza a játékosok nevét, a gólokat, az idõkéréseket és az egyes játékosok ellen ítélt kiállítási hibákat, büntetõ hibákat és személyi hibákat;

 

(b)       A játékosok kiállítási idejének ellenõrzése, és a kiállítási idõtartam végének jelzése a játékos sapkájának megfelelõ színû zászló felemelésével; kivétel ez alól, ha a játékvezetõ maga jelzi, hogy a kiállított játékos vagy a cserejátékos visszajöhet, amikor a kiállított játékos csapata visszaszerezte a labda birtoklását. Brutalitást elkövetett játékos helyetti cserejátékos visszatérését a titkárnak kell a 4 perc eltelte után jeleznie, a sárga és a csapatszínnek megfelelõ zászló együttes felemelésével.

 

 (c)      Egy kiállított játékos szabálytalan visszatérését vagy a helyette beálló cserejátékos szabálytalan bejövetelének piros zászlóval és sípjellel történõ jelzése (beleértve a gólbíró szabálytalan visszajövetelt vagy bejövetelt jelzõ kézmozdulata után történõ jelzést), amely jelzésre a játékot azonnal meg kell állítani;

 

(d)       Egy játékos harmadik személyi hibájának késedelem nélküli jelzése a következõképpen:

 

(i)        piros zászlóval, ha a harmadik személyi hiba kiállítási hiba eredménye;

 

(ii)       piros zászlóval és sípjellel, ha a harmadik személyi hiba, büntetõ hiba eredménye.

 

WP 11               A MÉRKÕZÉS IDÕTARTAMA

 

WP 11.1         A mérkõzés négy játékrészbõl áll, mindegyik játékrész idõtartama nyolc perc tiszta játékidõ. A játékidõ minden játékrész elején akkor kezdõdik, amikor egy játékos elõször érinti a labdát. A tiszta játékidõt mérõ órát minden olyan jelzésre meg kell állítani, amely a játék megszakítására vonatkozik, és akkor kell újraindítani, amikor a labda újra játékba kerül azáltal, hogy elhagyja az adott dobást végzõ játékos kezét, vagy semleges dobást követõen, amikor a labdát egy játékos megérinti.

 

WP 11.2         Két perc szünetet kell tartani az elsõ és második és a harmadik és negyedik negyed között, és öt perc [MVLSZ: férfi és nõi OB I kivételével két perc] szünetet kell tartani a második és harmadik negyed között.  A csapatok beleértve a játékosokat, edzõket és tisztségviselõket, térfelet kell cseréljenek a harmadik játékrész kezdete és a hosszabbítás második játékrészének kezdete elõtt.

 

WP 11.3         Olyan mérkõzés esetén, amikor a döntéshez valamelyik csapat gyõzelme szükséges, ha a rendes játékidõ végén döntetlen az eredmény, bárminemû hosszabbításra egy öt perces szünetet után kerülhet sor. A hosszabbítás két játékrészbõl, egyenként három perc tiszta játékidõbõl áll, amelyek között két perc idõtartamú szünetet kell tartani, hogy a csapatok térfelet cseréljenek. Amennyiben a hosszabbítás két játékrésze végén döntetlen az eredmény, úgy szétlövéssel kell az eredményt eldönteni.

 

Megjegyzés: Ha szétlövés szükséges, a következõ lépéseket kell követni:

 

(a)       amennyiben ugyanaz a két csapat érintett, amelyek a mérkõzést éppen akkor fejezték be, úgy a büntetõdobások azonnal kezdõdnek ugyanazon két játékvezetõvel;

 

(b)       ettõl eltérõ esetben a szétlövés a forduló utolsó mérkõzésének befejezése után 30 perccel, vagy az elsõ erre alkalmas idõpontban kezdõdik. A játékvezetõk, feltéve, ha semlegesek az utolsó mérkõzésen tevékenykedõ játékvezetõk lesznek;

 

(c)       amennyiben két csapat érintett, úgy az egyes csapatok edzõi öt játékost valamint kapust kell jelöljenek, akik részt vesznek a szétlövésben; a kapust bármikor le lehet cserélni, feltéve, hogy a cserekapus szerepelt az eredeti mérkõzés játékos listájában (jegyzõkönyvében);

 

(d)       a kijelölt öt játékost egymás utáni sorrendbe kell sorolni, és ezen felsorolás fogja meghatározni azt a sorrendet, amelyben a kijelölt játékosok az ellenfelük kapujára fognak lõni; a sorrend nem változtatható meg

 

(e)       játékból kizárt játékos nem sorolható sem a dobást elvégzõ játékosok sem a kapuscserék közé;

 

(f)        amennyiben a kapus kiállításra kerül a szétlövés alatt, úgy egy játékos a kijelölt öt játékos közül helyettesítheti õt a kapus elõjogai nélkül; az adott büntetõdobás elvégzése után a játékos lecserélhetõ egy másik játékosra vagy kapusra. Ha egy mezõnyjátékos kiállításra kerül sor a szétlövés alatt, akkor a játékos sorrendi helyét is törölni kell az öt játékost tartalmazó büntetõdobás szétlövés listából, és a helyettesítésére kijelölt játékost a lista utolsó helyére kell sorolni. 

 

(g)       a dobások felváltva kerülnek elvégzésre a játéktér mindkét térfelén, kivéve, ha a játéktér egyik vége elõnyõs vagy elõnytelen egy csapat részére, ebben az esetben az összes lövést ugyanazon térfélen kell elvégezni. A lövést végzõ játékosok a kispadjuk elõtt, a vízben kell maradjanak, a kapusok térfelet kell cseréljenek és minden, a szétlövésben nem érintett játékos a saját csapata kispadján kell üljön;

 

(h)       az elsõnek lövõ csapatot pénzfeldobással kell meghatározni;

 

(i)        amennyiben a csapatok az elsõ öt büntetõdobás befejezése után még mindig döntetlenre állnak, akkor ugyanazon öt játékos kell felváltva végezzen dobásokat, ameddig az egyik csapat hibázik és a másik(ak) gólt lõ(nek);

 

(j)        amennyiben három vagy több csapat érintett, úgy minden csapat öt büntetõdobást hajt végre a többi csapat mindegyikével szemben, felváltva végezve minden lövést. Az elsõ lövés sorrendjét sorsolással kell meghatározni.]

 

WP 11.4         Bármilyen látható óra csökkenõ módon kell jelezze az idõt (azaz a játékrészbõl hátralévõ idõt kell mutassa).

 

WP 11.5         Amennyiben egy mérkõzést (vagy egy mérkõzés részét) újra kell játszani, úgy azon gólok, személyi hibák és idõkérések, amelyek a megismétlendõ idõtartam alatt történtek, a jegyzõkönyvbõl törlésre kerülnek, azonban a brutalitás, rosszhiszemû játék, magatartás, viselkedés és bármely piros lapos kiállítás a jegyzõkönyvben érvényben marad.

 

WP 12               IDÕKÉRÉSEK

 

WP 12.1 Mindkét csapat két idõkérést (timeout) kérhet bármely mérkõzésen. Egy további timeout, és az addig fel nem használtak kérhetõk, amennyiben a mérkõzés hosszabbítással folytatódik. Az idõkérés idõtartama egy perc. Az idõkérést, a labdát birtokló csapat edzõje bármikor, beleértve gól után kérheti idõkérés vagy -timeout bemondásával és kezeivel T betût formázva, a játékvezetõ vagy a titkár felé jelezve. Ha idõkérést jeleztek, úgy a játékvezetõ vagy a titkár sípjelzéssel azonnal meg kell állítsa a játékot és a játékosok azonnal vissza kell térjenek a saját térfelükre.

 

WP 12.2 A játékot, a labdát birtokló csapat a játékvezetõ sípjelzésére indítja újra a felezõvonalon vagy amögött történõ játékba hozatallal, kivéve ha az idõkérésre egy büntetõdobás vagy sarokdobás elvégzése elõtt került sor, ekkor az adott dobás fennmarad;

 

[Megjegyzés: A labdabirtoklást mérõ óra a játékidõ újraindulásával folytatódik.]

 

WP 12.3         Ha a labdát birtokló csapat edzõje további idõkérést jelez, amelyre a csapat nem jogosult, a játékot meg kell állítani, és ezután a játékot az ellenfél játékosa indítja újra, a labda felezõvonalon történõ játékba helyezésével.

 

WP 12.4         Ha a labdát nem birtokló csapat edzõje jelez idõkérést, a játékot meg kell állítani és büntetõdobást kell ítélni az ellenfél csapata javára.

 

WP 12.5         Az idõkérést követõ újraindításkor a játékosok a játéktéren tetszõleges helyet vehetnek fel, büntetõ és sarokdobás esetén ezen szabálypontokra vonatkozó feltételek betartásával.

 

WP 13               A JÁTÉK KEZDETE

 

WP 13.1         A hivatalos programban elsõ helyre sorolt csapat viseli a fehér sapkát vagy az országa színét jelképezõ sapkát és a zsûri asztaltól nézve bal oldalon kezdi mérkõzést. A másik csapat kék, vagy a másik csapattól elütõ színû sapkát kell viseljen, és a zsûri asztaltól nézve jobb oldalon kezdi a mérkõzést.

 

WP 13.2         Minden játékrész kezdetén a játékosok a saját gólvonalukon kell elhelyezkedjenek, egymástól mintegy egy méter távolságban és legalább egy méterre a kapufáktól. A kapufák között legfeljebb két játékos helyezkedhet el. A játékosok egyik testrésze sem lehet a vízfelszínen a gólvonal elõtt.

 

[Megjegyzés: Egyik játékos sem húzhatja az alapvonalat elõre, és a labdáért úszó játékosnak nem szabad a lábát a kapura helyezni azért, hogy a játék indításánál vagy újraindításánál onnankíséreljen meg meg elrugaszkodni.]

 

WP 13.3         Ha a játékvezetõk nyugtázták, hogy a csapatok készen állnak, az egyik játékvezetõ sípjába fújva elindítja a játékot, majd a labdát felszabadítja vagy bedobja a felezõvonal mentén.

 

WP 13.4         Ha a labda úgy lett felszabadítva vagy bedobva, hogy az valamelyik csapat számára határozottan elõnyös, úgy a játékvezetõ kikéri a labdát és semleges dobást ítél a felezõvonalon.

 

WP 14               A GÓLLÖVÉS MÓDJA

 

WP 14.1         Gólt akkor kell ítélni, ha a labda a kapufák között és a keresztléc alatt teljes terjedelmében áthaladt a gólvonalon.

 

WP 14.2         Gól a játéktér bármely részérõl elérhetõ kivéve, hogy a kapusok nem léphetik át a felezõvonalat, vagy nem érinthetik a felezõvonalon túl lévõ labdát.

 

WP 14.3         Gól bármilyen testrésszel lõhetõ kivéve összeszorított ököllel. Gól érhetõ el a labda kapuba való bevezetésével is. A játék kezdése vagy bármely újraindítása után legalább két játékos (bármely csapathoz tartozó, de a védekezõ kapust nem beleértve) kell szándékosan megjátssza vagy megérintse a labdát kivéve az alábbi eseteket:

 

(a)       büntetõdobás;
(b)       szabaddobás, amelyet a játékos a saját kapujába dobott; 
(c)       azonnali kapura lövés egy kapuskidobásból; vagy 
(d)       azonnali kapura lövés egy 5 méteres vonalon kívül ítélt szabaddobásból.

 

[Megjegyzés: Gólt érhet el egy játékos, 5 méteren kívülrõl történõ azonnali kapura lövésbõl azután, hogy csapata javára 5 méteren kívül történt szabálytalanságért, szabaddobást ítéltek. Ha a játékos a labdát játékba hozta, gól ezután csak akkor érhetõ el, ha a labdát egy másik játékos szándékosan érintette, de ebbe nem beleértve a védekezõ kapust.]

 

Ha egy szabálytalanság megítélésekor a labda belül van az 5 méteres vonalon, vagy közelebb van a védekezõ csapat gólvonalához, mint a szabaddobás helye, gólt csak akkor lehet elérni ezen szabálypont alapján, ha a labda indokolatlan késlekedés nélkül visszakerül a szabálytalanság elkövetésének helyére vagy bárhová a szabálytalanság vonalában vagy bárhová a szabálytalanság vonala mögé és a lövésre ezután azon helyrõl azonnal sor kerül.

 

Nem érhetõ el közvetlenül gól ezen szabálypont alapján az alábbi újraindításokból:

 

(a)       idõkérés;
(b)       gól; 
(c)       sérülés, beleértve a vérzést; 
(d)       sapka pótlás; 
(e)       játékvezetõ kikérte a labdát; 
(f)        a labda elhagyta a játékteret; 
(g)       bármely más késleltetés.

 

WP 14.4         Gólnak számít, ha a 30 másodperces labdabirtoklás leteltekor vagy a játékrész végén, a labda a levegõben van és bemegy a kapuba.

 

[Megjegyzés. Ezen szabály alkalmazásakor meg kell adni a gólt akkor is, ha a labda a kapufát, a keresztlécet, a kapust vagy más védõjátékost érintve, és/vagy a vízrõl felpattanva kerül a kapuba. Ha a játékrész végét jelezték és a kapuba tartó labdát egy másik támadó játékos ezután, szándékosan érinti, a gól nem érvényes.

 

A fenti szabály alkalmazásakor büntetõdobást kell ítélni, ha a gól megakadályozása érdekében a kapus vagy bármelyik védõjátékos a kaput lehúzza, vagy a kapuson kívül bármelyik védõjátékos a labdát a saját 5 méteres területén belül két kézzel vagy karral megállítja, vagy kiöklözi, feltéve, hogy a játékvezetõ úgy ítéli meg, hogy a labda az említett szabálytalanság nélkül elérte volna a gólvonalat.

 

Ha a levegõben a kapu felé tartó labda a vízre érkezik és azután halad át teljes terjedelmében a gólvonalon, a játékvezetõnek csak abban az esetben kell gólt ítélnie, ha a labda közvetlenül a lövésbõl származó lendület hatására halad át a gólvonalon.]

 

WP 15               ÚJRAKEZDÉS GÓL UTÁN

 

WP 15.1         Gól után a játékosok saját térfelükön tetszés szerinti helyeken kell elhelyezkedjenek. A vízfelszínen a játékosok egyik testrésze sem érhet át a felezõvonalon. A játékvezetõ sípjellel indítja újra a játékot. Újraindításnál a tényleges játékidõ attól a pillanattól kezdve folytatódik, amikor a labda a gólt nem lõtt (gólt kapott) csapat egy játékosának kezét elhagyja. Az újrakezdést, amelyet nem ezen szabálypontnak megfelelõen végeztek el, meg kell ismételni.

 

WP 16               KAPUSKIDOBÁSOK

 

WP 16.1         Kapuskidobást kell ítélni:

 

(a)       ha a labda teljes terjedelmében áthaladt a gólvonal felett, a két kapufa közötti és a felsõ keresztléc alatti területet kivéve, és utoljára bármely játékos ért hozzá, a védekezõ kapus kivételével.

 

(b)       ha a labda teljes terjedelmében áthaladt a gólvonal felett, a két kapufa közötti és a felsõ keresztléc alatti területen vagy eltalálta a kapufát, keresztlécet vagy a védekezõ kapust közvetlenül:

 

(i)        egy 5 méteren belül ítélt szabaddobásból;

 

(ii)       egy 5 méteren kívül ítélt szabaddobásból, melyet nem a szabály elõírása szerint végeztek el;

 

(iii)      kapuskidobásból, melyet nem azonnal végeztek el;

 

(iv)      egy sarokdobásból.

 

WP 16.2         A kapuskidobást a csapat bármely játékosa kell elvégezze, bárhonnan a 2 méteres vonalon belüli. A kapuskidobást, amelyet nem ezen szabálypontnak megfelelõen végeztek el, meg kell ismételni.

 

 

 

[Megjegyzés: A szabaddobás, kapuskidobás vagy sarokdobás elvégzésénél indokolatlanul késlekedni nem lehet és ezeket a dobásokat, úgy kell elvégezni, hogy a labda a többi játékos által láthatóan hagyja el a dobást végzõ játékos kezét. A játékosok gyakran elkövetik az eldobás késleltetésének hibáját, mivel elfeledkeznek a WP 19.4 szabályról, amely a dobásvégzõ játékos számára megengedi a labda feldobását, leejtését, mielõtt másik játékoshoz továbbítaná azt. A dobást tehát haladéktalanul kell elvégezni, még akkor is, ha a dobást végzõ játékos az adott pillanatban nem talál olyan csapattársat, akihez a labdát továbbíthatná. A dobás ezért úgy is elvégezhetõ, hogy a játékos a labdát felemelt kézbõl a vízre ejti (1. ábra) vagy feldobja a levegõbe (2. ábra) és ezután úszhat a labdával vagy vezetheti azt. A dobást mindkét esetben úgy kell elvégezni, hogy az a többi játékos számára észlelhetõ legyen.]

 

WP 17               SAROKDOBÁSOK

 

WP 17.1         Sarokdobást kell ítélni, ha a labda teljes terjedelmében áthaladt a gólvonalon, kivéve a kapufák közötti és a keresztléc alatti (kapu) területet, és utoljára a védekezõ csapat kapusa érintette, vagy ha egy védekezõ játékos szándékosan juttatta a labdát a saját alapvonalán kívülre.

 

WP 17.2         A sarokdobást a támadó csapat egyik játékosa a 2 méteres jelzésnél kell elvégezze, a játéktér azon oldalán, amely közelebb esik ahhoz a helyhez, ahol a labda a gólvonalat keresztezte. A dobást nem a legközelebb lévõ játékosnak kell elvégeznie, de indokolatlan késlekedés nélkül kell végrehajtani.

 

 [Megjegyzés: A dobás elvégzésének módjával kapcsolatban lásd a WP 16.2 szabálypont alatti megjegyzést.]

 

WP 17.3         Sarokdobás elvégzésekor a támadó csapat egyik játékosa sem lehet a 2 méteres vonalon belüli területen.

 

WP 17.4         A sarokdobást meg kell ismételni, ha azt nem a megfelelõ helyrõl végezték el, vagy elvégezték mielõtt a támadó csapat játékosai a 2 méteres vonalon belüli területet elhagyták volna.

 

WP 18               SEMLEGES DOBÁSOK

 

WP 18.1         Semleges dobást kell ítélni:

 

 (a)      ha egy játékrész kezdetén az egyik játékvezetõ úgy ítéli meg, hogy a labda olyan helyzetbe került, amely az egyik csapat számára határozottan elõnyös;

 

(b)       ha a szembenálló csapatok egy-egy vagy több játékosa egy egyszerû hibát ugyanabban az idõben követ el, ami a játékvezetõk számára lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy melyik játékos szabálytalankodott elõször;

 

(c)       ha a két játékvezetõ egyidejûleg fúj sípjába hogy a szembenálló csapatoknak egyszerû hibát  ítéljenek;

 

 (d)      ha egyik csapat sem birtokolja a labdát, és az egymással szembeni csapatok egy-egy vagy több játékosa ugyanabban az idõben követ el kiállítási hibát. A semleges dobást a vétkes játékosok kiállítása után kell elvégezni;

 

 (e)      ha a labda a játéktér fölötti akadálynak ütközik vagy fennakad.

 

WP 18.2         A semleges dobást a játékvezetõ hajtja végre úgy, hogy a labdát az esemény helyének megközelítõ vonalában a játéktérre dobja oly módon, hogy mindkét csapat játékosainak egyenlõ esélye legyen a labda elérésére. A 2 méteres vonalon belül ítélt semleges dobást a 2 méteres vonalra kivinni.

 

WP 18.3         Ha egy semleges dobás alkalmával a játékvezetõ úgy ítéli meg, hogy a labda olyan helyzetbe került a bedobás során, hogy az egyik csapat számára határozottan elõnyösebb, ki kell kérje a labdát és meg kell ismételje a bedobást.

 

WP 19               SZABADDOBÁSOK

 

WP 19.1         A szabaddobást arról a helyrõl kell elvégezni, ahol a szabálytalanság megtörtént, kivéve:

 

(a)       ha a labda távolabb van a védekezõ csapat gólvonalától, mint a szabálytalanság helye, akkor a szabaddobást a labda helyérõl kell elvégezni;

 

(b)       ha a szabálytalanságot egy védekezõ játékos a saját 2 méteres vonalán belül követte el, a szabaddobást a szabálytalanság elkövetésének helyével egy vonalban a 2 méteres vonalról, vagy, ha a labda a 2 méteres területen kívül van, akkor a labda helyérõl kell elvégezni;

 

(c)       azon eseteket, ahol a szabályok mást írnak elõ.

 

Egy szabaddobást, amelyet rossz helyrõl végeztek el, újra el kell végezni.

 

WP 19.2         A szabaddobás elvégzésére megengedhetõ idõ a játékvezetõ megítélésére van bízva, ennek ésszerûnek, indokolatlan késlekedés nélkülinek, de nem azonnalinak kell lennie. Szabálytalanságnak minõsül, ha egy játékos, aki egyértelmûen abban a helyzetben van, hogy a szabaddobást a legkönnyebben elvégezze, nem végzi el azt.

 

WP 19.3         A labda eljuttatása ahhoz a játékoshoz, akinek a szabaddobást el kell végeznie, azon csapat kötelessége, amelyik javára a szabaddobást ítélték.

 

WP 19.4         A szabaddobást úgy kell elvégezni, hogy a többi játékos észlelhesse, hogy a labda elhagyta a szabaddobást végzõ játékos kezét; a szabaddobást végzõ játékos számára ezután megengedett, hogy a labdát magánál tartsa vagy vezesse, mielõtt másik játékoshoz továbbítaná. A labda azonnal játékba kerül, amint elhagyja a szabaddobást végzõ játékos kezét.

 

 [Megjegyzés: A dobás elvégzésének módjával kapcsolatban lásd a WP 16.2 szabálypont alatti megjegyzést.]

 

WP 20               EGYSZERÛ HIBÁK

 

WP 20.1         Az alábbi szabálytalanságok (WP 20.2-tõl WP 20.18-ig) bármelyikének elkövetése egyszerû hibának minõsül, amit az ellenfél csapata javára ítélt szabaddobással kell büntetni.

 

[Megjegyzés: A játékvezetõknek az egyszerû hibákat a szabályoknak megfelelõen úgy kell megítélniük, hogy lehetõvé tegyék a támadó csapat számára egy elõnyös helyzet kialakulását. A játékvezetõknek mindazonáltal figyelemmel kell lenniük a WP 7.3 (elõnyszabály) szerinti speciális körülményekre.]

 

WP 20.2         Elõre eltávolodni a gólvonaltól egy játékrész kezdetén, azelõtt, hogy a játékvezetõ a kezdésre jelt adott volna. A szabaddobást arról a helyrõl kell elvégezni, ahol a labda van, vagy ha a labda még nem került be a pályára, akkor a felezõvonalról.

 

WP 20.3         Segíteni egy játékost a játékrész kezdetén vagy a mérkõzés során bármikor.

 

WP 20.4         Megfogni a kapufát vagy elrugaszkodni kapufáról vagy azok tartó részeirõl, megfogni a medence oldalát vagy végét vagy elrugaszkodni onnan a játék folyamán vagy a játékrész kezdetén.

 

WP 20.5         Aktívan részt venni a játékban a medence fenekén állva, lépéseket tenni a medence fenekén miközben a játék folyik, vagy elrugaszkodni a medence fenekérõl a labda megjátszása vagy az ellenfél szerelése érdekében. Ez a szabálypont nem vonatkozik a kapusra, amíg saját 5 méteres vonalán belül tartózkodik.

 

WP 20.6         Víz alá vinni vagy víz alatt tartani a labdát teljes terjedelmében megtámadás közben

 

 [Megjegyzés: Egyszerû hibának számít, ha a játékos a labdát teljes terjedelmében a víz alá viszi, vagy ott tartja miközben támadják, még akkor is, ha a labda víz alá kerülését az ellenfele támadása okozta (3. ábra). Nem jelent különbséget, hogy a labda a játékos akarata ellenére került a víz alá. A lényeg, hogy az ellen a játékos ellen kell az egyszerû hibát megítélni, aki a labdával a víz alá vitel pillanatában érintkezett. Fontos emlékezni rá, hogy ezen szabálytalanság csak akkor történhet meg, ha a játékos a labdát megtámadás közben viszi a víz alá. Ha tehát például a kapus a vízbõl magasan kiemelkedve hárít egy lövést, majd visszaesés közben a labdát víz alá viszi, nem követ el szabálytalanságot; ha azonban a kapus a labdát víz alatt tartja, miközben az ellenfél játékosa támadja, megsérti ezen szabálypontot és ha ezen cselekedetével valószínûsíthetõen gólt akadályozott meg a WP 22.2 szabálypont szerint büntetõdobást kell ítélni.]

 

 

 

WP 20.7         Beleütni a labdába összeszorított ököllel. Ezen szabálypont nem vonatkozik a kapusra, amíg az 5 méteres vonalon belül tartózkodik.

 

WP 20.8         Két kézzel megérinteni vagy megjátszani a labdát ugyanabban a pillanatban. Ezen szabálypont nem vonatkozik a kapusra, amíg az 5 méteres vonalon belül tartózkodik.

 

WP 20.9         Akadályozni vagy szabad mozgásában más módon meggátolni az ellenfél labdát nem birtokló játékosát, ideértve az ellenfél játékosának vállára, hátára vagy lábára való ráúszást. A -birtoklás- ezen szabálypont vonatkozásában a labda felemelését, vitelét vagy érintését jelenti, de nem vonatkozik a labdavezetésre.

 

 
 [Megjegyzés: A játékvezetõnek elõször azt kell eldöntenie, hogy az ellenfél játékosa birtokolja-e a labdát vagy sem, mert ha birtokolja, akkor az õt megtámadó játékost nem lehet akadályoztatás miatt büntetni. Az egyértelmû, hogy egy játékos birtokolja a labdát, ha azt a víz felszíne fölött tartja (4. ábra). A játékos akkor is birtokolja a labdát, ha azt kezében tartva úszik vele vagy a vízfelszínen lévõ labdát fogja (5. ábra). A labdával való úszás (labdavezetés), amelyet a 6. ábra szemléltet nem minõsül birtoklásnak.

 

 

Az akadályozásnak szokásos módja, hogy a játékos keresztül úszik ellenfele lábán (7. ábra), ily módon lassítva mozgását és akadályozva rendes lábmozgását. Egy másik szokásos forma az ellenfél vállára való ráúszás. Emlékezni kell arra, hogy az akadályoztatást a labdát birtokló játékos is elkövetheti. A 8. ábra például olyan esetet szemléltet, ahol a labdát birtokló játékos egyik kezét a labdán tartja, miközben igyekszik ellenfelét eltartani, hogy a maga számára nagyobb teret nyerjen. A 9. ábra egy labdát birtokló játékost mutat, aki úgy akadályozza ellenfelét, fejével löki hátra. A 8. és 9. ábrákon szemléltetett helyzetekre különösen ügyelni kell, mivel a labdát birtokló játékos által elkövetett erõszakos mozdulat adott esetben ütésnek, sõt brutalitásnak is minõsülhet; a 8. és 9. ábrák mindazon által erõszakos mozdulat nélküli szabálytalanságot igyekeznek szemléltetni. Egy játékos akkor is elkövethet akadályoztatást, ha nem is tartja vagy érinti a labdát. A 10. ábra azt a helyzetet szemlélteti, amikor egy játékos a testével és széttárt karjaival szándékosan feltartóztatja ellenfelét, lehetetlenné téve ezáltal annak labdához való hozzáférését. Az ilyen szabálytalanságra leggyakrabban a játéktér széleihez közeli helyeken kerül sor.]

 

 

 

WP 20.10       Ellökni az ellenfelet vagy elrugaszkodni róla, ha az nem fogja kézben a labdát.

 

[Megjegyzés: Az ellökés és az elrugaszkodás különbözõ módon történhet, többek között kézzel (11. ábra) vagy lábbal (12. ábra). A bemutatott esetekben a büntetés szabaddobás az egyszerû hibáért. A játékvezetõnek azonban ügyelnie kell arra, hogy különbséget tegyen a lábbal való ellökés, illetve elrugaszkodás, valamint rúgás között, amely utóbbi kiállítási hibát eredményezhet, sõt adott esetben brutalitásnak minõsülhet. Ha a játékos lába már az ellenfélen van, amikor a mozdulatot indítja, ez általában ellökésnek minõsül, ha azonban a mozdulat az elõtt indul, hogy a láb az ellenféllel érintkezni, ezt általában rúgásnak kell tekinteni.]

 

 

 

WP 20.11 Az ellenfél gólvonalától 2 méteren belül tartózkodni, kivéve, ha az a labda vonala mögött van. Nem számít szabálytalanságnak, ha a játékos beviszi a labdát a 2 méteres területre és azt a labda vonala mögött lévõ csapattársának továbbítja, aki azonnal kapura lõ, azelõtt még, hogy az elsõ játékos a 2 méteres területet elhagyhatta volna.

 

 [Megjegyzés: Ha az átadást kapó játékos nem lõ kapura, a labdát átadó játékosnak azonnal el kell hagynia a 2 méteres területet, hogy elkerülje az ezen szabálypont szerinti büntetést.]

 

WP 20.12       A büntetõdobást más módon végrehajtani, mint ahogy elõ van írva.

 

 [Megjegyzés: Lásd a WP 23.4 szabálypontot a büntetõ dobás módját illetõen.]

 

WP 20.13       Késlekedni indokolatlanul egy szabaddobás, kapuskidobás vagy sarokdobás elvégzésekor.

 

 [Megjegyzés: Lásd a WP 16.2 szabálypont alatti megjegyzést.]

 

WP 20.14       A kapusnak átlépni vagy labdát érinteni a felezõvonalon túl.

 

WP 20.15       Utolsóként érinteni a labdát, amely a játéktér oldalán hagyja el a játékteret (ideértve azt is, ha a labda a játéktér oldalának a víz felszíne fölötti részérõl pattan vissza), kivéve, ha a labda egy védekezõ játékosról, egy lövés blokkolása következtében kerül az oldalvonalon kívülre, ezen utóbbi esetben a védekezõ csapat javára jár a szabaddobás.

 

WP 20.16       Egy csapatnak a labdát 30 másodperc tényleges játékot meghaladó ideig birtokolni, anélkül, hogy az ellenfele kapujára lõne. A labdabirtoklás idejét mérõ idõmérõ az órát vissza kell állítsa:

 

 (a)      amikor a labda elhagyta a kapura lövõ játékos kezét. Ha a labda a kapufáról, a keresztlécrõl vagy a kapusról visszapattan a játéktérre, a labda birtoklási ideje nem indul újra, ameddig a labda az egyik csapat birtokába nem kerül;

 

(b)       amikor a labda az ellenfél csapata birtokába kerül. Nem tekinthetõ a labda birtoklásának, ha az ellenfél egy játékosa csupán reptében érinti a labdát;

 

(c)       amikor a labda játékba kerül egy kiállítási hiba, büntetõ hiba, kapuskidobás, sarokdobás vagy semleges dobás megítélését követõen.

 

A labdabirtoklási idõt látható órák csökkenõ módon kell mutassák (azaz a hátralévõ labdabirtoklási idõt kell jelezniük).

 

 [Megjegyzés: Az idõmérõnek és a játékvezetõknek kell eldönteniük, hogy kapura dobás történt vagy sem, a végsõ döntés azonban a játékvezetõké kell legyen.]

 

 

WP 21               KIÁLLÍTÁSI HIBÁK

 

WP 21.1         Kiállítási hibának számít az alábbi szabálytalanságok (WP 21.4-tõl WP 21.17-ig) bármelyikének elkövetése, amelyet az ellenfél csapata javára történõ szabaddobás megítélésével és a szabálytalanságot elkövetõ játékos kiállításával kell büntetni (kivéve, ha a szabályok mást írnak elõ).

 

WP 21.2         A kiállított játékos a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területre kell menjen anélkül, hogy a vizet elhagyná. Azt a kiállított játékost, aki elhagyja a vizet (eltekintve attól az esettõl, ha a cserejátékos bejövetelét követõen teszi), a WP 21.10 (Rosszhiszemû játék, magatartás viselkedés) alatti szabálytalanság miatt vétkesnek kell tekinteni.

 

 [Megjegyzés: A kiállított játékosnak (beleértve azt a játékost is, akit a szabályok alapján a hátralévõ játékidõre állítottak ki) a vízben kell maradnia és a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területre kell mennie (víz alatti úszás is megengedett), anélkül, hogy a játékot megzavarná. Elhagyhatja a játékteret bármely ponton és ezután úszhat, hogy elérje a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területet, feltéve, hogy ha a kapuvonal helyzetét nem változtatja meg.

 

A visszatérési terület elérésekor a kiállított játékos láthatóan fel kell emelkedjen a víz felszínére, mielõtt õ maga (vagy a csere) engedélyt kapna a visszatérésre a szabályoknak megfelelõen. A kiállított játékosnak azonban ezután nem szükséges a visszatérési területen maradnia, hogy megvárja a kijelölt cserejátékos érkezését.]

 

WP 21.3         A kiállított játékos vagy egy cserejátékos visszatérhet a játéktérre, az alább felsoroltak egyikének legelõszöri bekövetkezése után:

 

 (a)      amikor 20 másodperc tiszta játékidõ eltelt, amely idõpontban a titkár fel kell emelje a megfelelõ zászlót, feltéve, hogy a kiállított játékos a szabályoknak megfelelõen, addigra elérte a saját visszatérési területét;

 

(b)       amikor gól született;

 

(c)       amikor a kiállított játékos csapata a tényleges játék közben visszaszerezte a labda birtoklását (ami azt jelenti, hogy felügyelete alatt tartja a labdát), amely idõpontban a védekezõ játékvezetõnek a megfelelõ beengedõ kézjellel kell jeleznie a visszatérést;

 

(d)       amikor a kiállított játékos csapata javára szabaddobást vagy kapuskidobást ítéltek, a dobást megítélõ játékvezetõi jelzés egyben visszatérési jelzésként is funkcionál, feltéve, hogy a kiállított játékos a szabályoknak megfelelõen, addigra elérte a saját visszatérési területét.

 

A kiállított játékos vagy egy cserejátékos visszatérhet a játéktérre a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területrõl, feltéve, hogy:

 

 (a)      jelzést kapott a titkártól vagy az egyik játékvezetõtõl;

 

(b)       nem fog elugrani vagy elrugaszkodni a medence vagy a játéktér oldaláról vagy faláról;

 

(c)       nem fogja megváltoztatni a kapuvonal helyzetét;

 

(d)       a cserejátékos a kiállított játékos helyett mindaddig nem jöhet be, amíg a játékos el nem érte a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területet, kivéve negyedek között, gól után, vagy idõkérés alatt.

 

(e)       Gól után a kiállított játékos vagy cserejátékos bárhonnan visszatérhet a játéktérre.

 

Ezen elõírások abban az esetben is vonatkoznak a cserejátékos bejövetelére, ha a kiállított játékos harmadik személyi hibáját kapta, vagy a szabályok alapján más okból végleg kizárásra került a mérkõzés hátralévõ részébõl.

 

 [Megjegyzés: A játékvezetõ nem adhat jelt a cserejátékos bejövetelére és a titkár sem jelezheti a kiállítás 20 másodperces idõtartamának végét mindaddig, amíg a kiállított játékos el nem érte a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területet. Ez vonatkozik arra a cserejátékosra is, aki egy a mérkõzés hátralévõ részébõl kiállított játékos helyére jön be. Ha egy kiállított játékos elmulasztja a saját visszatérési területre történõ visszatérést, a cserejátékos mindaddig nem jöhet be, amíg egy gólt nem lõttek vagy a játékrész végén vagy egy idõkérés alatt.

 

A kiállított játékos vagy a helyette beálló cserejátékos bejövetelét engedélyezõ jelzés adásának elsõdleges felelõssége a védekezõ oldali játékvezetõé. A támadó oldali játékvezetõ azonban e tekintetben is segítséget nyújthat, és így bármelyik játékvezetõ jelzése érvényesnek tekinthetõ. Ha az egyik játékvezetõ szabálytalan visszatérést gyanít, vagy a gólbíró ilyen szabálytalan visszatérést jelez, elõször meg kell gyõzõdnie arról, hogy nem a másik játékvezetõ engedélyezte-e a bejövetelt.

 

Mielõtt a kiállított játékos vagy a helyette beálló cserejátékos bejövetelére a védekezõ oldali játékvezetõ a beintõ kézjelzéssel engedélyt adna, várnia kell egy pillanatig, hogy a támadó oldali játékvezetõ ítél sípjával az ellenfél csapata labdabirtoklásának visszaállítására.

 

A labdabirtoklás váltása nem következik be csupán azért, mivel egy játékrész véget ért; a kiállított játékos vagy a cserejátékos csak akkor jogosult a bejövetelre, ha csapata a következõ játékrész kezdetén a labdára úszáskor megszerzi a labdát. Abban az esetben, ha egy játékrész végének jelzésekor valamely játékos ki van állítva, a játékvezetõk és titkár meg kell bizonyosodjanak, hogy a csapatok helyes létszámban állnak-e fel az újrakezdésre, mielõtt a játék elindítására a jelzést megadnák.]

 

WP 21.4         Egy játékosnak elhagyni a vizet, ülni vagy állni a medence lépcsõjén vagy oldalán játék közben, kivéve a baleset, sérülés, betegség esetén, vagy ha ez a játékvezetõ engedélyével történik.

 

WP 21.5         Zavarni a szabaddobás, a kapuskidobás vagy a sarokdobás elvégzését, ideértve:

 

 (a)      a labda szándékos eldobását vagy elengedésének elmulasztását a játék folyamatosságának megakadályozása céljából;

 

(b)       bármilyen kísérlet a labda megjátszására, mielõtt az a dobást végzõ játékos kezét elhagyná.

 

 [Megjegyzés: Egy játékos nem büntethetõ ezen szabálypont alapján, ha azért nem hallotta a sípjelet, mert a víz alatt volt. A játékvezetõknek kell megállapítani, hogy a játékos cselekedete szándékosnak minõsíthetõ-e.

 

Egy dobás megzavarása történhet közvetetten a dobást elvégezni szándékozó játékos labdához való hozzáférésének hátráltatásával, késleltetésével vagy megakadályozásával, vagy történhet a dobás elvégzésének akadályozásával, a dobás irányában történõ blokkolással (13. ábra) vagy közvetlenül az eldobó játékos tényleges mozdulatába történõ közbeavatkozással (14. ábra). A büntetõdobás megzavarásával kapcsolatban lásd a WP 21.14 szabálypontot is.]

 

 

 

WP 21.6         Két kézzel megkísérelni blokkolni egy átadást vagy lövést az 5 méteres területen kívül.

 

WP 21.7         Szándékosan fröcskölni az ellenfél arcába.

 

 [Megjegyzés: A fröcskölés gyakran alkalmazott tisztességtelen taktikai eszköz, de sok esetben csak az olyan nyilvánvaló esetekben büntetik, amikor a játékosok egymással szemben állnak (15. ábra). Kevésbé nyilvánvalóan történhet azonban, amikor a játékos látszólag nem szándékosan úgy fröcsköl, hogy karjával vízfüggönyt létesít a lövésre vagy a labda továbbítására készülõ ellenfél elõtt, hogy annak látását akadályozza.

 

 

 

Az ellenfél szándékos fröcskölésének büntetése kiállítás a WP 21.7 szerint, vagy büntetõdobás a WP 22.2 szerint, ha az ellenfél az 5 méteres vonalon belül van, és kapuralövésre készül. Az, hogy a játékvezetõ büntetõdobást vagy kiállítást ítél, kizárólag a támadó játékos helyzetétõl és cselekedetétõl, szándékától függ; az, hogy maga a szabálytalankodó játékos az 5 méteres vonalon kívül vagy belül helyezkedik el, a döntésnél nem játszik szerepet.]

 

WP 21.8         Megfogni, lenyomni vagy visszahúzni a labdát nem birtokló ellenfelet. A labda birtoklása alatt a labda felemelése, kézben vitele vagy érintése értendõ, de a labdavezetés ebben az értelemben nem számít birtoklásnak.

 

 [Megjegyzés: Ezen szabálypont megfelelõ alkalmazása rendkívül fontos, mind a mérkõzés képének, mind a valós és igazságos eredmény kialakulásának szempontjából. A szabály szövegezése világos és egyértelmû és csak egyféleképpen értelmezhetõ: a labdát nem birtokló ellenfelet lefogni (16. ábra), lenyomni (17. ábra) vagy visszahúzni (18. ábra) kiállítási hibát eredményezõ szabálytalanság. Alapvetõ fontosságú, hogy a játékvezetõk ezen szabályt pontosan, egyéni értelmezés nélkül alkalmazzák annak érdekében, hogy a durva játék megfelelõ határa ne kerülhessen átlépésre. A játékvezetõknek figyelembe kell venniük, hogy a WP 21.8 szabály megsértését, ha az az 5 méteres vonalon belül történik és feltételezhetõen gólt akadályoz meg, büntetõdobás megítélésével kell büntetni.]

 

 

 

WP 21.9         Szándékosan megrúgni, megütni az ellenfelet, vagy ezen szándékkal aránytalan mozdulatot tenni.

 

 [Megjegyzés: A rúgás vagy ütés szabálytalanság számos különbözõ formában történhet, akár a labdát birtokló játékos, akár az ellenfél elkövetheti, a labda birtoklása nem döntõ tényezõ. A lényeg a szabálytalanságot elkövetõ játékos mozdulata, ideértve a rúgásra vagy ütésre irányuló aránytalan mozdulatot is, még akkor is, ha az nem éri el az ellenfelet. Egyike a legsúlyosabb ütési formáknak a hátrakönyökölés (19. ábra), amely az ellenfélnek súlyos sérülést okozhat. Hasonlóképpen súlyos sérülést okozhat, ha egy játékos szándékosan hátrafejel az õt szorosan õrzõ ellenfél arcába. Ezen esetekben a játékvezetõ jogosult a szabálytalanságot inkább a WP 21.11 (Brutalitás), mint ezen WP 21.9 szabálypont alapján büntetni.]

 

 

 

WP 21.10       Elkövetni a rosszhiszemû játék, magatartás és viselkedés vétségét, beleértve az elfogadhatatlan nyelvezetet, az agresszív vagy folytonosan szabálysértõ játékot, megtagadni az engedelmességet vagy tiszteletlenséget tanúsítani a játékvezetõ vagy versenybíró felé vagy a Szabályok szellemével ellentétes módon úgy viselkedni, hogy az, feltehetõen a mérkõzés lejáratását eredményezné. A szabálytalanságot elkövetõ játékost a mérkõzés hátralévõ részébõl cserével végleg ki kell állítani, a cserejátékosnak a WP 21.3 szerinti legelsõ eseménykori bejövetele mellett, és el kell hagyja a verseny (lehatárolt) területet.

 

(Megjegyzés: Ha egy játékos ezen szabálypontbeli vétségek bármelyikét a játékrészek közötti szünetben, timeout alatt vagy gól után követi el, ki kell állítani a mérkõzés hátralévõ részére, és helyére a cserejátékos azonnal, a játék folytatása elõtt jogosult a bejövetelre, mivel ezen helyzeteket játékközi szünetnek kell tekinteni. A játék normál módon folytatódik.)

 

WP 21.11       Elkövetni a brutalitás egy formáját (ideértve az erõszakos módon történõ játékot, a rosszindulatú szándékkal elkövetett rúgást, ütést, vagy rúgásra illetve ütésre irányuló kísérletet) az ellenfél egy játékosával vagy egy hivatalos személlyel szemben, függetlenül attól, hogy ez a tényleges játék közben, bármilyen megállás, timout alatt, gól lövése után vagy a játékrészek közötti szünetben történik.

 

Amennyiben ez a mérkõzés folyamán történik, a szabálytalanságot elkövetõ játékost ki kell zárni a mérkõzés hátralévõ részébõl, el kell, hagyja a verseny (lehatárolt) területet és az ellenfél javára büntetõdobást kell ítélni. Az elkövetõ játékos helyett a cserejátékos négy (4) perc tiszta játékidõ letelte után jöhet be.

 

Amennyiben az incidens, bármilyen megállás, timout alatt, gól után vagy a játékrészek közötti szünetben történik, a játékost ki kell zárni a mérkõzés hátralévõ részébõl, és el kell hagyja a verseny (lehatárolt) területet. Büntetõdobást nem kell ítélni. A vétkes játékost a tényleges játékidõbõl eltelt négy (4) perc után lehet helyettesíteni, a játékot normál módon kell folytatni.

 

Amennyiben a játékvezetõ(k) egyidejû brutalitást vagy erõszakos módon történõ cselekményt ítélnek szembenálló csapatok játékosaival szemben, mindkét játékost ki kell zárni a mérkõzés hátralévõ részébõl négy (4) perc tényleges játék eltelte utáni cserével. Az elsõ büntetõt az a csapat lövi, amelyik az esetnél a labdát birtokolta, majd a másik csapat lövi a büntetõt. A második büntetõdobás után, az a csapat, amely a labdát birtokolta, indítja újra a játékot a felezõvonalon vagy amögött történõ szabaddobással.

 

WP 21.12       Abban az esetben, ha szembenálló csapatokból egyidejû kiállítás történik a játék folyamán, mindkét játékos kiállításra kerül 20 másodpercre. A 30 másodperces labdabirtoklást jelzõ óra visszaállításra kerül, és a játékot az a csapat indítja újra, amely a labdát elõzõleg birtokolta. Ha az egyidejû kiállítás megítélésekor egyik csapat sem birtokolta a labdát, a játékot semleges dobással kell újraindítani.

 

(Megjegyzés: Ezen szabálypont által kiállított mindkét játékos, a WP 21.3 pontban hivatkozott következõ legkorábbi esetben, vagy a következõ labdabirtoklás váltáskor lesz jogosult a visszatérésre.

 

Amennyiben ezen szabálypont alapján két játékos került kiállításra, és jogosultak lesznek a visszatérésre, a védekezõ játékvezetõ beintheti a játékost amint az készen áll a visszatérésre. A játékvezetõ nem kell megvárja amíg mindkét játékos készen áll a visszatérésre.)

 

WP 21.13       A kiállított játékosnak szabálytalanul visszatérni vagy egy cserejátékosnak szabálytalanul belépni a játéktérre, beleértve:

 

(a)       anélkül, hogy a titkártól vagy az egyik játékvezetõtõl jelzést kapott volna;

 

(b)       bármely más helyrõl, mint a játékos saját visszatérési területe, kivéve, ha a szabályok azonnali cserét írnak elõ;

 

(c)       beugorva vagy elrugaszkodva a medence vagy a játéktér faláról vagy oldaláról;

 

(d)       a gólvonal helyzetét megváltoztatva.

 

Ha ezen szabálytalanságot, a labdát nem birtokló csapat egyik játékosa követi el, úgy a vétkes játékost ki kell állítani és az ellenfél csapata javára egy büntetõdobást kell ítélni.

 

Ha ezen a szabálytalanságot a labdát birtokló csapat egyik játékosa követi el, úgy a vétkes játékost ki kell állítani és az ellenfél javára szabaddobást kell ítélni. Ez a játékos csak egy személyi hibát kap, amelyet a titkár kiállításos büntetõként kell bejegyezze.

 

WP 21.14       Zavarni a büntetõdobás elvégzését. A szabálytalanságot elkövetõ játékost a mérkõzés hátralévõ részébõl cserével végleg ki kell állítani, a cserejátékosnak a WP 21.3 szerinti legelsõ eseménykori bejövetele mellett, és a büntetõdobást fenn kell tartani vagy újra el kell végezni.

 

[Megjegyzés: A büntetõdobás zavarásának leggyakoribb formája, amikor az ellenfél egy rúgást irányoz a dobást végrehajtó játékos felé éppen a dobás elvégzésekor. Lényeges, hogy a játékvezetõk az ilyen zavarás megelõzése érdekében, biztosítsák, hogy valamennyi játékos legalább 2 méter távolságban legyen a dobást végzõ játékostól. A játékvezetõ továbbá meg kell engedje a védekezõ csapatnak a helyezkedés elõjogát.]

 

WP 21.15       A védekezõ csapat kapusának a büntetõdobás elvégzésekor elmulasztani a helyes pozíció felvételét a gólvonalon, miután a játékvezetõ erre már egyszer felszólította. A védekezõ csapat egy másik játékosa elfoglalhatja a kapus helyét, de annak elõjogai és kötöttségei nélkül.

 

WP 21.16       Amikor egy játékost kiállítottak, a kiállítási idõtartam közvetlenül akkor kezdõdik, amikor a labda elhagyta a szabaddobást végzõ játékos kezét vagy semleges dobás után, amikor a labdát valamelyik játékos megérintette.

 

WP 21.17       Ha egy kiállított játékos szándékosan zavarja a játékot, beleértve a gólvonal helyzetének megváltoztatását is, büntetõdobást kell ítélni az ellenfél csapata javára és egy további személyi hibát kell ítélni a kiállított játékos ellen. Ha a kiállított játékos nem kezdi meg szinte azonnal a játéktér elhagyását, úgy ezt a játékvezetõ szándékos zavarásnak minõsítheti ezen szabálypont alapján.

 

WP 21.18       Amennyiben a mérkõzés hosszabbítással folytatódik, a kiállított játékos kiállítási ideje a hosszabbításban szintén folytatódik. A rendes játékidõben megítélt személyi hibák is átvitelre kerülnek a hosszabbításra, továbbá bármely játékos, akit a rendes játékidõben a mérkõzés hátralévõ részébõl kizártak a hosszabbítás egyik játékrészében sem vehet részt.

 

WP 22               BÜNTETÕ HIBÁK

 

WP 22.1         Az alábbi szabálytalanságok (WP 22.2-tõl WP 22.7-ig) bármelyikének elkövetése büntetõ hibának minõsül, amelyet az ellenfél csapata javára adott büntetõ dobással kell büntetni.

 

WP 22.2         Egy védekezõ játékosnak elkövetni bármilyen szabálytalanságot az 5 méteres vonalon belül, amely nélkül valószínûleg gól született volna.

 

 [Megjegyzés: Egyéb, valószínûen gólt megakadályozó más szabálytalanságon túlmenõen, ezen szabálypont értelmében szabálytalanságnak számít:

 

(a)       egy kapusnak vagy más védekezõ játékosnak a kapu lehúzása vagy helyzetének más módon történõ elmozdítása (20. ábra);

 

(b)       egy védekezõ játékosnak megkísérelni két kézzel blokkolni egy lövést vagy egy átadást (passzt) (21. ábra);

 

 (c)      egy védekezõ játékosnak a labdát összeszorított ököllel megjátszani (22. ábra);

 

(d)       egy kapusnak vagy más védekezõ játékosnak a labdát víz alá vinni miközben õt támadják.

 

Fontos megjegyezni, hogy míg a fenti szabálytalanságok és más szabálytalanságok úgy, mint az ellenfél megfogása, visszahúzása, akadályozása stb. egyébként szabaddobással (és adott esetben kiállítással) lennének büntetve, büntetõ hibává válnak, amennyiben azokat a védekezõ játékos az 5 méteres vonalon belül követi el, ha egyébként valószínûleg gól született volna.]

 

 

 

WP 22.3         Egy védekezõ játékosnak 5 méteres vonalon belül megrúgni vagy megütni egy ellenfelet vagy a brutalitás cselekedetét elkövetni. Brutalitás cselekedete esetén, a büntetõdobáson túlmenõen az elkövetõ játékost ki kell zárni a mérkõzés hátralévõ részébõl és a cserejátékos négy (4) perc tiszta játékidõ letelte után jöhet be a játéktérre.

 

WP 22.4         Egy kiállított játékosnak szándékosan zavarni a játékot, beleértve a kapu helyzetének megváltoztatását.

 

WP 22.5         Egy kapusnak vagy bármely más védekezõ játékosnak teljesen lehúzni a kaput, azzal a céllal, hogy egy valószínû gólt akadályozzon meg. A szabálytalankodó játékost a mérkõzés hátralévõ részébõl cserével végleg ki is kell állítani, a cserejátékosnak a WP 21.3 szerinti legelsõ eseménykori bejövetele mellett.

 

WP 22.6         Egy játékosnak vagy cserejátékosnak, aki az adott idõpontban a szabályok szerint nem jogosult részt venni a játékban, belépni a játéktérre. A szabálytalankodó játékost a mérkõzés hátralévõ részébõl cserével végleg ki is kell állítani.

 

WP 22.7         Egy edzõnek, akinek csapata nem birtokolja a labdát, idõkérést jelezni, vagy egy csapat tisztségviselõjének, bármi olyat tenni, amellyel feltételezhetõen gólt akadályoz meg; azzal a különbséggel, hogy ezen vétség esetén személyi hiba nem kerül bejegyzésre.

 

WP 22.8         Ha a mérkõzés utolsó percében büntetõdobást ítélnek az egyik csapat javára, úgy a csapat edzõje választhatja a labdabirtoklás fenntartását, és csapata javára egy szabaddobás megítélését. A labdabirtoklást mérõ idõmérõnek vissza kell állítani a támadási idõt jelzõ órát.

 

 [Megjegyzés: Az edzõ felelõssége hogy világos, haladéktalan jelzést adjon, ha a csapat ezen szabálypont szerint kívánja fenntartani a labda birtoklását.]

 

WP 23               BÜNTETÕDOBÁSOK

 

WP 23.1         A büntetõdobást azon csapat bármely játékosa, kivéve a kapus kell elvégezze, amely javára azt megítélték, ellenfele 5 méteres vonalának bármely pontjáról.

 

WP 23.2         Minden játékos el kell hagyja az 5 méteres területet és legalább két méter távolságra kell legyen a dobást végzõ játékostól. A dobást végzõ játékos két oldalán a védekezõ csapat játékosainak van elõjoga elhelyezkedni. A védõ kapus a kapufák között kell elhelyezkedjen, úgy, hogy semmilyen testrésze sem lehet a vízfelszín fölött a gólvonal elõtt. Ha a kapus nincs a vízben egy másik játékos veheti át a helyét a kapus elõjogai és kötöttségei nélkül.

 

WP 23.3         Amikor a büntetõdobás végzését irányító játékvezetõ meggyõzõdött, hogy minden játékos a megfelelõ helyen van, sípjellel és karjának függõleges helyzetébõl vízszintes helyzetbe történõ egyidejû leengedésével kell jelt adjon a dobás elvégzésére.

 

 [Megjegyzés: A kar sípjelzéssel egy idõben történõ leengedése bármilyen körülmények között, még a nézõk által okozott zaj közepette is lehetõvé teszi a büntetõdobás szabályok szerinti végrehajtását. Amint a kar felemelésre került, a dobást végzõ játékos összpontosít, mivel tudja, hogy a jelzés azonnal következik.]

 

WP 23.4         A büntetõdobást végzõ játékos a labda birtokában kell legyen és azt azonnal egy megszakítás nélküli mozdulattal közvetlenül kell kapura dobnia. A játékos elvégezheti a dobást, a labdát vízrõl emelve fel (23. ábra) vagy a labdát felemelt kezében tartva (24. ábra), és a labdát az elõre való dobás elõkészületeként a kapuval ellentétes irányban hátra lehet vinni feltéve, hogy mozdulatának folytonossága nem szakad meg mindaddig, amíg a labda a dobó játékos kezét el nem hagyja.

 

 [Megjegyzés: Semmi nem szerepel a szabályban, ami megakadályozna egy játékost, hogy a büntetõdobást a kapunak háttal fél csavarral vagy teljes csavarral végezze el.]

 

 

 

WP 23.5         Ha a labda a kapufáról, a keresztlécrõl vagy a kapusról visszapattan, és játékban marad, gól eléréséhez nem szükséges, hogy elõbb egy másik játékos megjátssza, vagy érintse azt.

 

WP 23.6         Ha pontosan egy idõben, amint a játékvezetõ büntetõdobást ítél, az idõmérõ a játékrész végét jelzi, a büntetõdobás végrehajtása elõtt a büntetõdobást végzõ játékos és a védekezõ csapat kapusa kivételével minden játékosnak el kell hagynia a játékteret. Ebben a helyzetben a labda azonnal játékon kívüli lesz, ha a kapufáról, a keresztlécrõl vagy a kapusról visszapattan.

 

WP 24               SZEMÉLYI HIBÁK

 

WP 24.1         Egy személyi hibát kell bejegyezni azon játékos ellen, aki kiállítási vagy büntetõ hibát követ el. A játékvezetõnek jeleznie kell a titkár felé az elkövetõ játékos sapkaszámát.

 

WP 24.2         A harmadik személyi hiba elérésekor a játékost ki kell zárni a mérkõzés hátralévõ részébõl, a cserejátékosnak a WP 21.3 szerinti legelsõ eseménykori bejövetele mellett. Ha a harmadik személyi hiba egy büntetõ hiba, a csere bejövetele azonnali kell legyen.

 

WP 25               BALESET, SÉRÜLÉS ÉS ROSSZULLÉT

 

WP 25.1         Egy játékosnak játék közben csak baleset, sérülés vagy betegség esetén, vagy a játékvezetõ engedélyével a szabad a játékteret elhagynia, vagy a lépcsõkön illetve a medence oldalán állnia vagy ülnie. Egy játékos, aki a játékteret szabályszerûen hagyta el, egy arra alkalmas holtidõben, a játékvezetõ engedélyével a saját gólvonalához közelebbi visszatérési területrõl jöhet vissza.

 

WP 25.2         Ha egy játékos vérzik, a játékvezetõ azonnal ki kell rendelje a medencébõl, csere azonnali bejövetelével és a mérkõzést megszakítás nélkül folytatni kell. A vérzés megszûntével megengedett, hogy a játékos a játék rendes menetében csereként szerepeljen.

 

WP 25.3         Nem vérzéssel járó baleset, sérülés vagy betegség esetén, a játékvezetõ saját hatáskörében nem több mint három percre megszakíthatja a mérkõzést, amely esetben tudatnia kell az idõmérõvel, hogy a megállási idõtartam mikor kezdõdjön.

 

WP 25.4         Amennyiben a játék megállítására baleset, sérülés, betegség, vérzés vagy más elõre nem látható ok miatt kerül sor, a labdát azon a helyen, ahol a játék megállításakor volt, az a csapat hozza játékba, amelyik birtokában a megálláskor volt.

 

WP 25.5         A WP 25.2-ben (vérzés) foglalt eset kivételével a játékos a továbbiakban nem vehet részt a játékban, ha helyette cserejátékos állt be.
Továbbiakban az illetékes szerv szabályainak megfelelõen.

 

 

"A" MELLÉKLET

 

INSTRUKCIÓK KÉT JÁTÉKVEZETÕ MÛKÖDÉSÉHEZ 

 

1.         A játékvezetõk teljességgel felügyeletük alatt tartják a mérkõzést, és egyenlõ joguk van hibák és büntetõk megítélésére. A játékvezetõk véleménykülönbsége nem jelenthet alapot tiltakozásra vagy óvásra.

 

2.         A játékvezetõket kijelölõ bizottság vagy szerv joga annak meghatározása, hogy a játékvezetõk melyik oldalon vezessenek. A játékvezetõk helyet kell cseréljenek minden olyan játékrész kezdete elõtt, amikor a csapatok nem cserélnek térfelet.

 

3.         A mérkõzés és az egyes játékrészek kezdetén, a vonatkozó öt (5) méteres vonalon kell elhelyezkedjenek. A kezdésre a jelzést a versenybíróság asztalának oldalán lévõ játékvezetõ adja.

 

4.         Gól után az újrakezdéshez a jelet az a játékvezetõ adja meg, aki a gól elérésekor a támadást felügyelte. Újraindítás elõtt a játékvezetõk meg kell bizonyosodjanak, hogy minden csere befejezõdött.

 

5.         Mindkét játékvezetõnek joga van a játéktér bármely pontján elkövetett szabálytalanságok megítélésére, de elsõdleges figyelmét a jobb keze felé esõ kapura irányuló támadásokra kell fordítania. A védekezõ oldali játékvezetõ ne helyezkedjen közelebb a védekezõ csapat kapujához, mint a támadó csapat leghátsó embere.

 

6.         Szabaddobás, kapuskidobás vagy sarokdobás ítélésekor a dobást ítélõ játékvezetõ sípjába kell fújjon és mindkét játékvezetõnek mutatnia kell a támadás irányát, hogy a játéktér különbözõ pontjain elhelyezkedõ játékosok számára gyorsan láthatóvá tegyék, melyik csapat javára ítéltek dobást. Az ítéletet hozó játékvezetõ rá kell mutasson arra a pontra, ahonnan a dobást kell végezni A játékvezetõknek használniuk kell a -B- mellékletben meghatározott jeleket, hogy bemutassák az általuk megítélt hibák jellegét.

 

7.         Amennyiben a játékvezetõ véleménye szerint a játékos folyamatosan sportszerûtlen felfogásban játszik vagy szimulál, a játékvezetõ sárga lapot kell felmutasson a szabálysértõ játékosnak. Amennyiben a cselekmény folytatódik, a játékvezetõ piros lapot kell felmutasson a játékosnak, mindkét térfélen és a zsûrinek is látható módon, mivel az eset rosszhiszemû játéknak, magatartásnak minõsül

 

8.         Büntetõdobáshoz a jelzést a támadó oldali játékvezetõ adja meg, kivéve, ha a dobást a játékos bal kézzel akarja elvégezni, ekkor a dobást végzõ játékos kérheti, hogy a jelet a védekezõ oldali játékvezetõ adja meg.

 

9.         Amikor mindkét játékvezetõ egyidejûleg ugyanannak a csapatnak ítél szabaddobást; az ítélet annak a játékos javára lesz, akinek a támadó oldali játékvezetõ ítélt dobást.

 

10.       Amikor egyidejûleg, de ellentétes csapatoknak, egyszerû szabálytalanság kerül megítélésre; az ítélet semleges dobás kell legyen, amelyet a támadó játékvezetõ kell végrehajtson.

 

11.                  Amikor mindkét játékvezetõ egyidejûleg ítél és az egyik ítélet egyszerû hiba, a másik kiállítási hiba vagy büntetõ hiba; a kiállítási vagy büntetõ hiba lesz érvényes.

 

12.       Amikor mindkét csapat játékosai követnek el kiállítási hibát egyidejûleg, játék közben, a játékvezetõk ki kell kérjék a labdát a vízbõl és bizonyosak kell legyenek, hogy mind a csapatok, mind a titkárok tudják kik kerültek kiállításra. A 30 másodperc birtoklást jelzõ órát vissza kell állítani és a játékot szabaddobással kell folytassa azon csapat, amely utoljára birtokolta a labdát. Amennyiben egyik csapat sem birtokolta a labdát az együttes kiállítás megítélésekor, a játék semleges dobással indul újra.

 

13.       Mindkét csapat javára történõ büntetõ dobás egyidejû ítélésénél az elsõ dobást az utoljára labdát birtokló csapatnak kell elvégeznie. Miután a második büntetõdobás elvégzésre került a játékot a felezõvonalon vagy mögötte szabaddobással az a csapat indítja újra, amely megelõzõen a labdát birtokolta.

 

B MELLÉKLET

 

HIVATALOS SZEMÉLYEK ÁLTAL HASZNÁLANDÓ JELZÉSEK 

 

 

 

A ábra            A játékvezetõ leengedi a karját függõleges helyzetbõl jelezni: (i) a játékrész kezdetét, (ii) az újrakezdést gól után, (iii) a büntetõdobás elvégzését.

 

B ábra            Egyik karral a támadás irányába mutatva, a másik karral a labda, játékba hozatalának pontjára mutatva jelezni a szabaddobást, a kapuskidobást vagy a sarokdobást.

 

C ábra Semleges dobás jelzése. A játékvezetõ rámutat arra a helyre, ahol a semleges dobást megítélte, mindkét hüvelykujját felfelé mutatja és kikéri a labdát.

 

D ábra            Egy játékos kiállításának jelzése. A játékvezetõ rámutat a játékosra, ezután a karnak a játéktér határa felé történõ gyors mozdulatával, majd a kiállított játékos sapkaszámának azonnali mutatásával úgy jelzi, hogy az látható legyen a játéktéren és a versenybíróság asztalánál.

 

E ábra Két játékos egyidejû kiállításának jelzése. A játékvezetõ a két karjával a két játékosra mutat, a D ábrának megfelelõen jelzi a kiállításukat, és azonnal bemutatja a sapkaszámukat.

 

F ábra Egy játékos rosszhiszemû játék, magatartás miatti kiállításának jelzése. A játékvezetõ egy kiállítást kell bemutasson a D ábrának (vagy E ábrának, ha ez alkalmazandó) megfelelõen, és ezután a játékos részére piros lap felmutatása mellett kezeit egymás után körbe forgatja oly módon, hogy az látható legyen a játéktéren és a versenybíróság asztalánál. A játékvezetõ ezután jelzi a zsûri részére a kiállított játékos sapkaszámát.

 

G ábra            Egy játékos négy (4) perces cserés kiállításának jelzése. A játékvezetõ egy kiállítást kell bemutasson a D ábrának (vagy E ábrának, ha ez alkalmazandó) megfelelõen, és ezután a játékos részére piros lap felmutatása mellett, kereszteznie kell karjait, oly módon, hogy az látható legyen a játéktéren és a versenybíróság asztalánál. A játékvezetõ ezután jelzi a zsûri részére a kiállított játékos sapkaszámát.

 

H ábra            Büntetõ dobás jelzése. A játékvezetõ fel kell emelje a karját öt ujjának mutatásával. A játékvezetõ ezután jelzi a zsûri részére a szabálytalankodó játékos sapkaszámát.

 

I ábra  Gól jelzése. A játékvezetõ sípjellel és azonnal a játéktér közepére történõ mutatással jelzi a gólt.

 

J ábra  Ellenfél megfogása miatti kiállítási hiba jelzése. A játékvezetõ egyik kezével a másik csuklóját fogva mozgatja kezeit.

 

K ábra            Ellenfél lenyomása miatti kiállítási hiba jelzése. A játékvezetõ mindkét karjával egy vízszintesbõl kiinduló, lefelé irányuló mozgást kell végezzen.

 

             

 

L ábra Ellenfél visszahúzása miatti kiállítási hiba jelzése. A játékvezetõ húzó mozdulatot kell tegyen mindkét karját függõlegesen kinyújtva, majd testéhez közelítve.

 

M ábra           Ellenfél megrúgása miatti kiállítási hiba jelzése. A játékvezetõ rúgó mozdulatot kell végezzen.

 

N ábra            Ellenfél megütése miatti kiállítási hiba jelzése. A játékvezetõ ökölbe szorított kézzel, vízszintes helyzetbõl kiindulva ütõ mozdulatot kell tegyen.

 

O ábra            Ellenfél ellökése vagy róla való elrugaszkodás miatti egyszerû hiba jelzése. A játékvezetõ karjával vízszintes helyzetbõl kiindulva a testétõl eltávolodóan egy ellökõ mozdulatot kell tegyen.

 

P ábra Ellenfél akadályozása miatti egyszerû hiba jelzése. A játékvezetõ keresztezõ mozdulatot kell bemutasson, egyik karjának másikon történõ vízszintes keresztbe mozgatásával.

 

Q ábra            Víz alá vitt labda miatti egyszerû hiba jelzése. A játékvezetõ karjával vízszintesbõl kiinduló lefelé irányuló mozdulatot kell tegyen.

 

R ábra            Medence fenekén történõ állás miatti egyszerû hiba jelzése. A játékvezetõ egyik lábának felemelésével és leengedésével kell jelezze.

 

S ábra A szabaddobás, kapuskidobás vagy sarokdobás indokolatlan késleltetése miatti egyszerû hiba jelzése. A játékvezetõ tenyerét felfelé tartva egyszer vagy kétszer látható módon fel kell emelje.

 

T ábra            A két méteres szabály megsértése miatti egyszerû hiba jelzése. A játékvezetõ karját függõlegesen kinyújtva a 2-es számot kell jeleznie mutató és középsõ ujjával.

 

U ábra            Az idõhúzás és a 30 másodperces labda birtoklási idõ lejárta miatti egyszerû hiba jelzése. A játékvezetõ karjával két vagy háromszor körkörös mozgást kell végezzen.

 

V ábra            Gólbíró jelzése a játék indulására.

 

W ábra           Gólbíró jelzése a játék szabálytalan indulására, újrakezdésére, a kiállított játékos szabálytalan visszatérésére vagy a cserejátékos szabálytalan bejövetelére.

 

 X ábra                       Gólbíró jelzése a kidobásra vagy szögletdobásra

 

 Y ábra                       Gólbíró jelzése a gólra

 

 Z ábra                       Egy játékos sapkaszámának jelzése. A játékosok és titkár közötti jobb kommunikáció érdekében, a jelzéseket, ha a szám az ötöt meghaladja, két kézzel kell mutatni. 

 WPAG 1 Az összes korcsoportos versenyzõ jogosultsága korának megfelelõ év január 1-tõl december 31-e éjféléig tart.

 

WPAG Korosztályba sorolás vízilabdázó fiúk és leányok részére:

 

15 éves és fiatalabb
16,17, és 18 évesek
19 és 20 évesek
A Junior Világbajnokságok korosztálya: 18 éves és fiatalabb és 20 éves és fiatalabb.

2009. szeptember 18.